Veszélyben vannak az otthonmaradt, táborokban alijázásra váró etióp zsidók

A politikai instabilitás és a brutális állami erőszak újra ráirányította a figyelmet az Izraelben élő etióp közösség otthonmaradt rokonainak helyzetére, akik évek óta várják az átmeneti táborokban, hogy ők is alijázhassanak végre.

etiopzsidok_veszelyben.jpg

Az ezüstérmes, etióp maratoni futó, Feyisa Lilesa hívta fel a világközvélemény figyelmét az országban hónapok óta zajló tüntetésekre, amelyeket a kormány kivételesen brutális eszközökkel próbált felszámolni: becslések szerint több száz tüntetőt gyilkolhattak már meg az ellenük irányuló kormányzati akciók során, több tízezren sérültek meg és tűntek el.

Eközben, ahogyan a Forward cikke fogalmaz „9000, magát zsidónak valló férfi, nő és gyerek esett csapdába Gondar és a főváros, Addisz-Abeba menekülttáboraiban, mert az izraeli kormánynak hiányoznak a forrásai, a bürokratikus mozgékonysága, a szándéka, vagy a szíve ahhoz, hogy meghallgassa a kérésüket és Izraelbe vigye őket”.

A zavargások és a kormány véres „rendfenntartása” az újság szerint felveti a kérdést: ugyanilyen körülmények között, ha a fizikai biztonságuk kerülne veszélybe, elképzelhető volna-e, hogy az izraeli kormány nem várná, sőt sürgetné mielőbbi indulásra bármelyik nem afrikai ország zsidó közösségeit?  Ha pedig csak Etiópiából, a világ második legszegényebb országából nem sürgős kimenteni a zsidókat, akkor mi más oka lehet ennek az etnikai megkülönböztetésen kívül? Az, hogy a maradék etióp zsidó közösség zsidó eredete bizonytalan, nem megnyugtató válasz szerintük, mert a felbomlófélben lévő Szovjetunióból érkező tömegek esetében is felmerülhettek volna – jó pár esetben – komoly kételyek, Izrael azonban, helyesen, befogadta a hatalmas alija-hullámot.

Elvben már tavaly novemberben megszületett a döntés a maradék etióp zsidóság teljes egészének Izraelbe költöztetéséről, de praktikusan lényegében semmi sem történt: ezért két etióp kormánypárti képviselő nem volt hajlandó szavazni a Kneszetben és mivel a koalíció parlamenti többsége mindössze egy fős volt, ezzel komoly gondot tudtak okozni Netanjahu miniszterelnöknek. Azonban azóta, hogy a kormány kibővült a radikálisan jobboldali Jiszráél Béténu-val, Avigdor Liberman pártjával, a két közösségéért küzdő etióp honatyának nincsenek eszközei érdekei érvényesítésére.

Két, már Izraelben élő etióp zsidó ifjúsági vezető, Gezahagn Dereve és Demoz Deboch, akiknek maguknak is rekedtek közeli rokonaik Etióiában, nemrég az Egyesült Államokban tartottak előadásokat a helyzetről, próbálták az ott élő, hatalmas zsidó közösséget megnyerni ügyüknek.

A két hete elfogadott, két éves izraeli költségvetés nyújt némi reményt: 1300 etióp zsidó Izraelbe költöztetésére különít el forrásokat. Az ifjúsági vezetők viszont immár nem csak a döntéseket, de a tetteket is szeretnék látni és nem értik, hogy mi lesz a maradék több mint 7500, hosszú ideje hiába váró társukkal, akik az 1300-as kvótába nem férnek bele. „Ez azt jelenti, hogy édesanyám jöhet, de a nővérem nem?” – kérdezte egyikük.

A Guardian elemzése szerint megvan az esélye, hogy a helyzet tovább romlik Etiópiában, az etnikai-politikai feszültségek még inkább kiéleződnek, a megoldás pedig az etióp zsidók sorsát illetően sem körvonalazódik egyelőre.

http://mazsihisz.hu/2016/08/26/veszelyben-vannak-az-etiop-zsidok-9382.html

2 Comments

  1. gzeevi's Gravatar gzeevi
    2016. augusztus 29. hétfő    

    A politikai instabilitás igaz, a brutális állami erőszak igaz, a lakosság veszélyes helyzete – válogatás nélkül minden etiópiai polgárra – igaz. De egy lényeges pontosítás: a cikk címében megnevezett “etióp zsidók” státusza nagyon nem pontos. Ugyanis ők – saját elmondásuk szerint – a falasmura csoport tagjai, azaz, a mintegy 200 éve kikeresztelkedett etióp zsidók leszármazottjai, akik újra rátaláltak zsidó gyökereikre. Az etióp zsidók alijázásának több hulláma 1980 tól 30 éven át az országba hozott kb 80 ezer etióp zsidót, minden hullám után azt hitte a kormány, hogy ezzel felszámolta az etióp-zsidó diaszpórát, csakhogy minden hullám után új tüntetésbe kezdtek a frissen alijázók, hogy Etiópiában maradt rokonaikat is engedjék be az országba. 2010 után már nyilvánvalóvá lett, hogy már rég etióp keresztényekről van szó, a kormány nagy nehezen beleegyezett újabb néhány ezer befogadásába, de minden bevándorló után újabb és újabb ott maradt rokonok tömegei követelték a bevándorlás jogát. Közben ott a táborokban szorgalmasan tanulják a hébert, a himnuszt, az imákat. 2010-13 között beengedték az “utolsó” 7200 falasmurát (Izraelben szabályosan be kell térniük), miközben kiderült, hogy ismét támadt egy 7500, esetleg 9000-es tábor, amelyik a bevándorlásra vár, ill. azt követeli. Már Izraelben élő rokonaik sem tétlenek: tüntetések sorozata folyik az alijáztatásért.

    Nem célom állást foglalni az ügyben, mindenki gondolkodjon el rajta maga. Mindenesetre, ha a 100 milliós etióp társadalom keresztényeinek nagy része úgy gondolná, hogy miután ők Sába királynőjének és Salamon királynak, ill. az ókori etiópok és az ott állomásozó héber katonáknak a leszármazottjai, és ezen az alapon Izraelbe kívánnának bevándorolni, – gazdasági vagy akár ideológiai megfontolásból -, akkor Izrael meglehetősen nagy probléma elé kerülne.

  2. Bolla László's Gravatar Bolla László
    2016. augusztus 31. szerda    

    Ha szabályosan betérnek, akkor senki nem tehet ellene semmit, ha etióp, vagy ha más nemzetből való is a betért.

Vélemény, hozzászólás?

2017. augusztus
h k s c p s v
« Júl    
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031