Nem új a probléma Izraelben, az EU-ban is megjelenő gázolásos-merényletek: Miért hagyják hátra az okmányaikat a terroristák?

2017-08-19 14:02:00

Gázolásos-merényletek: Miért hagyják hátra az okmányaikat a terroristák?

A tömegbehajtás módszere egyre népszerűbb a merényletet elkövetni vágyó radikálisok között. Az ötlet azonban nem új keletű. Mint a terror oly sok formája, ez is a palesztin-izraeli konfliktusból eredeztethető. Megoldásért pedig, szintén érdemes megvizsgálni az izraeli módszereket.

Gázolásos-merényletek: Miért hagyják hátra az okmányaikat a terroristák?

Egyszerű és hatékony módszer

Nem nehéz kitalálni, mik azok a praktikus okok, amelyek miatt egyre több tömegbehajtásos merényletről hallani. Az végrehajtáshoz semmilyen készségre nincs szükség, nem beszélve arról, hogy csupán egyetlen nyoma van a tervezési folyamatnak, a kölcsönzés. A fegyver teljesen legális, így nem kell sem bombákat gyártani, sem pedig fegyvereket csempészni, így is csökken a lebukás esélye. A rendkívül kis tervezést igénylő merényletnek pedig akár rengeteg áldozata is lehet.

Reklám a terrorszervezetektől

A módszer akkor kezdett el terjedni, amikor iszlamista terrorszervezetek elkezdték népszerűsíteni. 2010-ben egy az al-Kaidához köthető, angol nyelvű internetes magazinban közöltek részletes leírást arról, hogy hogyan kell kivitelezni egy ilyen támadást. A cikk kifejti azt is, hogy a sofőr várhatóan maga is életét veszti a gázolásban, ezért arra hívják fel a figyelmet, hogy

az elkövető hagyjon maga után valamilyen a motivációját és a személyét igazoló iratot, ezzel is terjesztve ideológiájukat. Ezért fordul elő, hogy sok tömegbehajtásos támadás után a rendőrség megtalálja a terrorista útlevelét a járműben.

A cikk arra is buzdítja a merénylőt, hogy az autóból kiszállva még fegyverekkel folytassa az öldöklést.

A módszert az Iszlám Állam médiacsatornái is propagálják. 2014-ben egy hosszú videót hoztak nyilvánosságra, amelyben azt ecsetelik,

„Vannak fegyverek és járművek, amelyekkel a az ellenséget célba vehetitek. Öljétek meg őket és köpjetek az acrukba, üssétek el őket az autóitokkal”

– írják.

A 2016-os nizzai támadás volt az első nagyszabású ilyen művelet. Onnantól azonban sorozatosan következnek a gázolások. A berlini karácsonyi vásár, a londoni Westminster híd, most pedig Barcelona.

Nem új a probléma Izraelben

Nem újkeletű azonban a probléma Izraelben. Ott már a kétezres évek óta szenvednek ettől a problémától. Palesztin terroristák 2008-ban háromszor is hajtottak katonák vagy civilek közé autóval és bulldózerekkel. „A köztereken szinte lehetetlen megakadályozni az ilyen támadásokat” – mondta Shlomo Harnoy a Shin Bet, izraeli belbiztonsági szolgálat korábbi igazgatója, aki a Jerusalem Postnak mesélt arról, ők hogyan küzdenek az ilyen támadások ellen.

Izraelben a legtöbbször tömegközlekedési eszközök megállóiban hajtottak az emberek közé terroristák. Ezt úgy küszöbölték ki, hogy beton és acélkordonokat fektettek le a megállók köré. A jeruzsálemi villamos megállói, amelyek mind egy-egy sáv autóút között vannak, szinten ezekkel van védve. Londonban is hasonlóan kezdték el védeni a hidak járdáit a legutóbbi ilyen támadás után.

„Nem lehet betontömböket és korlátokat rakni mindenhova, főleg nem egy város központjában. Nem válhat egy katonai központtá a város”

– mondta Harnoy, majd elárulta, ő milyen módszerben hisz. „Szerintem a legjobb megoldás, ha az emberek, köztük a civilek is, tudják, hogyan kell fegyvert használni” – mondta.

Izraelben a rendőröknél éles fegyver van, az utcán pedig sokszor katonák járőröznek. A katonai szolgálatot teljesített lakosság közül pedig sokan hordanak pisztolyt maguknál. Nem egyszer fordult elő, hogy egy-egy terrortámadás közben civilek tudták megelőzni a nagyobb katasztrófát úgy, hogy volt náluk fegyver.

Harnoy azt is hozzátette, Izraelben a titkosszolgálatoknak sokkal szabadabb kezet adnak. „Ez háború” – tette hozzá – „a titkosszolgálatnak 10-15 évre visszamenőleg van információja az emberekről.

De ebben az esetben fontos az emberek jogait is figyelembe venni. Meg kell találni az egyensúlyt a szabadság és a biztonság között.”

No Comments Yet

Vélemény, hozzászólás?