Súlyos támadás lenne Izrael “jogfosztása” árán létrehozni “Palesztinát”

Már az időszámításunk előtt is zsidók laktak Jeruzsálemben

A cionizmus lényege dióhéjban: már az időszámításunk előtt is zsidók laktak Jeruzsálemben, Cionban. Most a palesztinok az ENSZ segítségével vennék el tőlük történelmi jogukat az ősi földhöz. Fontos azonban fejben tartani azt, hogy minden egyes nemzet, amely „Palesztina” létrehozása mellett szavaz, Izrael és a zsidó nép ellen voksol – figyelmeztet egy izraeli elemző. Hozzátette: a világ kétezer éven keresztül üldözte a zsidókat, hogy menjenek vissza hazájukba. Most, hogy hazatérhettek, a nemzetközi közösség ismét arra készül, hogy távozásra szólítsa fel őket.

Utoljára akkor volt ilyen forró a levegő Izrael körül, amikor az ENSZ arról vitatkozott, hogy rasszizmusnak bélyegezze-e meg a cionizmust – számolt be elemzésében a nemzetközi The Jerusalem Post napilap internetes oldalán Michael Freund, a Shavei Israel alapítvány elnöke. 1975. november 10-én, Izrael akkor ENSZ nagykövete, Chaim Herzog nagyon ellenséges légkörben lépett a pódiumra – a nemzetközi közösség java része el akarta vitatni a zsidóság jogát országához. Most, 36 év elteltével a nemzetközi közösség közel áll ahhoz, hogy elvitassa a zsidóság jogait ősei földjéhez is.

Politikai okokból bélyegezték meg a cionizmust

Annak ellenére, hogy a két esemény között több évtized eltelt, a két diplomáciai támadás szorosan összefügg. Az a vád, hogy a cionizmus a rasszista diszkrimináció egyik formája, kísérlet volt arra, hogy illegitimnek bélyegezze meg a zsidóság álmát, hogy visszatérhessen hazájába. Ugyanez igaz a jelenleg dúló ENSZ-vitára is, ahol kimondhatják a palesztin államot Júdea, Szamária, valamint Kelet-Jeruzsálem területén. Azzal ugyanis, ha elismeri a palesztinok követeléseit ezekre a területekre, az ENSZ automatikuson elveti a zsidóság igényeit. Ez szintén egy olyan erőfeszítés, amelynek célja felszámolni a zsidóság jelenlétét ősei földjén.

Valójában, amikor Herzog felszólalt az ENSZ-ben, rámutatott egy alapvető igazságra: „a cionizmus megértésének a lényege benne van a nevében. Az ősi Jeruzsálem két hegye közül a keletebbre fekvőt az időszámításunkat megelőző 10. században már Cionnak nevezték”. Most azonban, ugyanezeket a jeruzsálemi hegyeket át szeretnék adni a Palesztin Hatóság elnökének, Mahmúd Abbásznak.

ENSZ voks a fikcióról

Fontos azonban tudni, hogy a Közgyűlés szavazása semmit sem fog megváltoztatni alapvetően. Nem fogja létrehozni a palesztin államot, de egyben békét sem fogja előmozdítani. Ellenben a fikció győzelmét jelentheti a tények fölött, valamint az igazságtalanságét a becsület fölött – újabb foltot ejtve az ENSZ történelmén.

Ezeknek az eseményeknek a gyökere azonban 18 évvel ezelőttre nyúlik vissza, kezdődött: ekkor kötötte meg Jichák Rabin izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetője az Oslói megállapodást Washingtonban. Ekkor hozta létre Izrael a Palesztin Hatóságot, amelyet addig erősített és támogatott, hogy az – ahogy az várható is volt – Izrael ellen fordult.

Az izraeli hiba

Izrael ahelyett, hogy hangsúlyozta volna az alapvető és elidegeníthetetlen jogait, amelyek összekötötték Júdeával és Szamáriával, többször lemondott azokról, palesztin fennhatóság alá rendelve a területeket, ráadásul a két állam megoldásra bátorította a palesztinokat. Ezeknek a tévedéseknek a gyümölcse most érett be: egy vakmerő palesztin hatóság jött létre, amelyet szinte az egész földbolygó támogat. De, még mindig nem késő, hogy Izrael felálljon, és „meghúzza a határokat”.

A palesztinok ugyanis ilyen-olyan ürüggyel kiszálltak az elmúlt 18 év minden béketárgyalásából, és Izrael egy dolgot megtanulhatott: nem járulhat hozzá az újabb engedményekhez. Ezt pedig Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek határozottan képviselnie kell az ENSZ-ben.

Az igen szavazat súlya

Bármennyire is hibázott Izrael a múltbéli politikáját illetően, az nem jogosítja fel a nemzeteket arra, hogy kényük-kedvük szerint döntsenek a sorsáról. A történelem előtt fognak felelni azért, hogy miként szavaznak ebben a kérdésben. Minden egyes nemzet, amely „Palesztina” mellett szavaz, Izrael földje és Izrael népe ellen voksol.

Emlékeztetőül: a világ 2000 éven keresztül üldözte a zsidókat, illetve követelte, hogy menjenek vissza hazájukba. Most, hogy megtették, a nemzetközi közösség ismét felszólíthatja őket arra, hogy menjenek tovább, és adják át a helyet másoknak. Egy nagy különbség van azonban a ma és a tegnap között: a zsidók nem tudnak már hova menni, de nem is akarnak. Nem azért vártak kétezer éven keresztül a hazatérés lehetőségére, hogy aztán átadják másnak a földjeiket.

Izraelnek a sarkára kell állnia, és egyértelmű üzenetet kell küldenie az ENSZ-ben: nem lesz több visszavonulás. A zsidóság hazatért Júdea hegyei közé, és Jeruzsálem dombjaira

breuerpress

No Comments Yet

Vélemény, hozzászólás?