Jól egybeszerkesztett város, Jeruzsálem + “Az izraeli kormány tudja, hol a Frigyláda”

Jól egybeszerkesztett város

Jeruzsálem kutatja a múltat, és a jövőre épít

Jeruzsálem az elmúlt 2000 évben soha nem volt olyan népes, fejlett és egységes város, mint ma. Annak ellenére, hogy a nemzetközi sajtóban naponta jelennek meg követelések arról, hogy állítsák vissza a város 1948 és 1967 közötti megosztottságát, ennek ma már nincsen sem történelmi, sem városszerkezeti, sem pedig demog­ráfiai realitása (utóbbiról lásd keretes írásunkat). Izrael fővárosa az elmúlt évtizedben olyan fejlődésen ment keresztül, ami ha a föld bármely más pontján történik, példaadó sikertörténetként írnának róla, így azonban például a Google térképein vagy az iPhone-ok „világidő” alkalma­zásában a város „hontalan”, egyedüli olyan főváros, amely mellett nincs ott az ország neve. Nem mintha a jeruzsálemieket ez különösebben zavarná: a város a jövőre tekint, és most éppen arra készül – Nir Barkat polgármester május eleji bejelentése nyomán –, hogy Tel Aviv mellett az ország másik technológiai központjává is váljon.

„Mint a szépen épült és jól egybeszerkesztett város” – ezek a sorok jutottak eszembe, amikor az elmúlt napokban alkalmam volt bejárni Jeruzsálem néhány olyan negyedét, amelyet korábban nem láttam közelről, vagy csak nagyon régen. Gilóban például utoljára 2001-ben fordultam meg, a második intifáda tetőpontján, amikor napi rendszerességgel lőttek be palesztin orvlövészek iskolaudvarokra és lakóházakba. Ma nyoma nincs az akkori nyomasztó hangulatnak. A változás részben annak köszönhető, hogy a nemzetközi „kiátkozás” ellenére a negyed – hasonlóan a Jeruzsálem körü­li más lakóövezetekhez –tovább épült, így a korábban frontvonalon álló utcák ma már a regionális városközpontban vannak. Persze így az új épülettömbök kerültek a szemközti dombok tűztávolságába, de a biztonsági kerítésnek köszönhetően már évek óta nem halla­ni beszivárgó terroristákról.

Az új Netanjahu-kormány tovább folytatja az építkezéseket, az ENSZ, Brüsszel és Washington pedig – nem beszélve az arab világról – tovább tiltakoznak a „béke­folyamatot veszélyeztető telepes építke­zések” miatt – szóval minden halad a ma­ga medrében.

Új jelenség viszont, hogy a nemzetközi hangzavarba olyan izraeli „civil szervezetek” is igyekeznek bekapcsolódni, amelyek jelentős külföldi támogatásban részesülnek. Épp a napokban fordult az izraeli bírósághoz az Emek Shaveh ne­vű, főként norvég és svájci pénzből mű­kö­dő csoport. Ők a Dávid Városa Alapítványt (héber nevén: Elad) támadták meg, kérve a bíróságot, hogy „a vallási alapokon álló” szervezettől vegyék el a Nyugati falnál és a Szemét-kapu alatt zajló ásatások felügyeletét. A konkrét okot az szolgál­tatta, hogy az Elad bemutatta a Siloám tavától a Nyugati falig feltárt új alagutat, ami a tervek szerint be fog csatlakozni a már megnyitott Templom-hegyi alagútba. Az új alagút annak a tervnek a része, ami az Óváros falain kívül, a Szemét-kapu közvetlen közelében található „ősi Jeruzsálem” (Ir David: Dávid városa) feltárását tűzte ki célul. Egy korábban gépkocsiparkolóként használt telken a tervek szerint egy hétemeletes, gigantikus (16 ezer négyzetméter alapterületű), kivilágított high-tech bemutatóközpontot akarnak kialakítani.

A jeruzsálemi Kedem Központ látványterve és az építkezés helyszíne most. A régészeti feltárással majdnem elkészültek, a többi a politikán múlik.

A Kedem Központ (a szó héberül ’ősi múltat’ jelent) lenne a zsidó Jeruzsálem új szimbóluma, két szintje a föld alatt húzódna, ahol üvegpadlókon lehet majd megtekinteni a most feltárt, bizánci korból származó romokat (Heléna császárnő palotáját). Az új épület homlokzata így is a városfal magasságáig ér majd fel. A látványképből érzékelhető, hogy a Kedem Központ, ha elkészül, teljesen átalakítja a jeruzsálemi városképet: a csillogó, kivilágított fehér homlokzata és a középen álló torony relativizálja a Szikladóm jelenlegi kizárólagos dominanciáját. A projekt – alighanem éppen ezért – nagy vitát kavar, de ha zöld lámpát kap, akkor 2017-re, a város egyesítésének 50. évfordulójára felavathatják az épületegyüttest.

Az ellenzők szerint a Kedem Központ célja, hogy „megváltoztassa a város jellegét”, a zsidó Jeruzsálem propagandaközpontja legyen, és megakadályozza a város kettéosztását.

A Kedem Központ még csak a tervezőasztalon létezik, a Dávid városában megnyitott új alagút azonban már bejárható. A járat egészen a Templom-hegy alatti völgyből, az evangélium­ból is ismert Siloám medencéjétől nyílik, és a föld alatt, közel egy kilométer hosszan halad felfelé 5-10 méter mélyen egészen a Templom-hegy délkeleti sarkáig. Az alagút új kijárata a városfal és a hegy között kié­pült régészeti térségben, a Davidson-központban van (amelyben többek között a korai muszlim korban, az Omajjád-kalifák idején épült paloták romjai és az egykori heródesi időkből származó utcák is láthatók), de nem ér ott véget, hanem halad tovább a Nyugati fal alatt. Ez a rész még nem látogatható, de a tervek szerint egybenyitják majd az 1996-ban megnyitott Templom-hegyi alagúttal. Így hamarosan – ha a politika nem szól közbe – a Siloám tavától a föld alatt végig lehet gyalogolni egészen a Via Dolorosáig. Az új alagút jó képet ad arról, milyen járatok lehetnek a térségben a föld alatt: egyes szaka­szain nagyon szűk, alacsony és nedves, de így is járható. Amúgy ez az alagút is több mint 2000 éves: a heródesi Templom idején vízelvetésre használták a hegyről, akkor is a mélyben, a zarándokok útja alatt haladt.

Egy másik irányból új látvány fogadja a látogatókat. A Templom-hegy keleti oldala (itt található például a befalazott Aranykapu) és az Olajfák hegye közötti völgy sokáig elhagyatott „csövestanya” képét mutatta, az idegenvezetők óva intették a látogatókat attól, hogy lemerészkedjenek a mintegy 50 méteres szaka­dékba. Ma épp ellenkezőleg, a már említett szervezet, az Elad teraszosította a domboldalt, megtisztította a völgyet, és sétautat alakított ki benne, a Királyok útja néven. Ezzel ma már a Templom-hegyet három oldalról a fokozatosan feltárt történelmi múlt veszi körül, reményt adva arra, hogy a jövőben a város még több rejtett emléke a felszínre kerülhet.

Az izraeli kormány tudja, hol a Frigyláda – állítja Harry Moskoff, aki szerint a szent tárgyak különleges védelem alatt állnak

„Találkozzunk a Nyugati fal melletti alagútból nyíló Between the Arches étteremben, az stílszerű hely lesz az interjúhoz” – írta Harry Moskoff, amikor interjút kértem tőle Jeruzsálemben. Ám a föld alatti termekben kialakított éttermet egy rendezvény miatt aznap éppen korábban bezárták, így csak egy sokkal hétköznapibb kávézóban tudtunk leülni a Frigyláda után kutató szerzővel, akinek a könyvéről egy korábbi számunkban írtunk már. (Geostratégiai forgatóköny­vek és a Frigyláda. Hetek, 2015. január 2.)
A beszélgetés így is szolgált meglepetésekkel.
Önt a sajtó félig ironikusan izraeli Indiana Jonesnak szokta emlegetni. Én inkább újságírónak nézném: kalap sehol, viszont egy kék Fox News feliratú dzsekit visel. Ön hogyan jellemezné magát?
– Nem vagyok régész, de még csak régészprofesszor sem, mint Indy, bár most éppen a Kneszetből érkeztem, ahol új ásatásokra kaptunk engedélyt könyvem készülő második részéhez. Valóban dolgozom a Fox News egyik produkciójának, nemrég forgattuk a Mike Huckabee Show egyik epizódját itt Jeruzsálemben. (A képen Moskoff és Huckabee a felvétel közben.) Civilben ügyvéd vagyok, de igazából azt tekintem küldetésemnek, hogy a média eszközeivel segítsem megismertetni világszerte a bibliai Jeruzsálem történetét. Izrael soha nem tudja magát elfogadtatni a világgal, ha nem teszi egyértelművé azt, hogy ez a város több mint 3000 éves zsidó múlttal rendelkezik.
Emiatt kezdett el kutatni a Frigyláda után?
–  Igen. Egyrészt hiszem, hogy a Templom kincsei ma is léteznek, másrészt mi lenne alkalmasabb arra, hogy Izraelt legitimálja, mint az, ha kiderül, hogy megvan a Frigyláda, ráadásul itt, Jeruzsálemben. Erre nagy szükségünk van. Amikor néhány hete Huckabee kormányzóval elmentünk az arab bazárba, egy olyan térképet nyomtak a kezébe, amelyen nyoma sem volt Izraelnek. Az egész föld Palesztina volt. Huckabee megvette a térképet, és azóta ezt mutogatja Amerikában a politikusoknak, akik a kétállami megoldásról álmodoznak.
Mi a garancia arra, hogy ha egyáltalán megmaradt, akkor Jeruzsálemben van a Frigyláda? Tegnap jártunk az innen 50 kilométerre lévő Siló településen, ahol közel 400 éven át volt a Frigyláda, ma azonban csak a helyét tudják megmutatni. Mi a garancia arra, hogy Jeruzsálem nem ugyanígy csak a dicső múlt emlékhelye?
– Siló rendkívüli hely volt, sehol másutt nem időzött annyi ideig a Frigyláda, és olyan csodálatos emberek éltek ott, mint például Sámuel próféta. Siló azonban csak átmeneti állomás volt, bár a hely talán ma is őriz valamit az egykori szentségből. A Frigyláda rendeltetési helye a Templom-hegy volt, ahol akkor is megmaradt Isten jelenléte, a Sekhina, amikor már a Második Templom idején üres volt a Szentek Szentje.
A legtöbb neves rabbi megegyezik abban, hogy ezt a helyet Isten választotta ki a szentély számára, ezért a Templom legfontosabb tárgyai a mai napig itt vannak eltemetve a föld alatt. Ez pedig azt jelenti, hogy itt maradt a Sekhina is.
Ez szép, de ha a Frigyládát itt rejtették el több mint 2700 évvel ezelőtt – ahogy Ön a könyvében írja –, akkor se biztos, hogy ma is ott van. Hiszen Jeruzsálem és benne a Templom-hegy tucatnyi kézen megfordult azóta. A hódítók mindig kincsek után kutatnak, ezért üresek ma a piramisok és más egykori mesés gazdagságú helyek…

–  Valóban, sokan megfordultak Jeruzsálemben, de senki nem mondta azt, hogy megtalálta és elvitte volna innen a Frigyládát. Sem a babiloniak, sem a rómaiak, sem a bizánciak, sem a mamelukok, sem a keresztesek és az ottománok sem. Valójában a hegy mélyét egyetlen régész sem kutatta még át alaposan. Csak a 19. század közepén-végén volt egy olyan rövid időszak, amikor brit, francia és amerikai kutatók félig titokban komoly ásatásokat végezhettek a helyszínen. Ekkorra az ottomán kontroll már meggyengült a város felett, de még nem volt Jeruzsálem olyan politikai kérdés, mint Izrael megalakulása után. Egy 1929-ben az arabok által kiadott könyv minden további nélkül elismerte, hogy a mecsetek helyén egykor a zsidó Templom állt. Ma ezért az állításért könnyen halálos büntetés járhat a muzulmánok között.
Ezt a köztes időszakot használta ki Charles Warren, Edward Robinson, Charles Wilson és mások, akik sokszor titokban dolgoztak, de bámulatos eredményeket értek el. Amit ma a Templom-hegyről tudunk a föld alatti térképekkel együtt, azt jószerivel nekik köszönhetjük, beleértve azt is, hogy megállapították: legalább 50 föld alatti járat húzódik a hegy alatt. A könyvemben négy-öt bejáratot meg is jelölök, ahonnan ezek az alagutak elágaznak. Az ásatások hiánya miatt azonban még nincs – egyelőre – százszázalékos fizikai bizonyítékunk arról, hogy a kincsek tényleg ott vannak.

És az izraeliek csak úgy belenyugodtak ebbe, miután újra birtokukba került a Templom-hegy?
–  1967 után rabbik egy csoportja megpróbált a Nyugati fal melletti alagútból továbbhaladni keleti irányba, a hegy belseje felé, de olyan rendkívüli események követték a próbálkozásukat – például a föld elkezdett rengeni körülöttük –, hogy fel kellett adniuk a munkát. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy bármilyen hosszú idő is telt el, még nincs itt az ideje annak, hogy eljussanak a Frigyládáig. Istenfélő emberként tudták, hogy ez a tárgy milyen szent és félelmetes. Aki túl korán nyúl utána, nagy veszélybe sodorhatja magát és másokat is.
Én úgy hiszem, hogy amikor eljön az idő, már nem titokban fogják keresni, hanem a megfelelő méltósággal és tisztelettel. Amikor a Frigyláda a felszínre kerül, az nagy nap lesz, nemcsak Izraelben, hanem minden nemzet számára.
Maradjunk ennél az optimista – és ma elképzelhetetlennek tűnő – forgatókönyvnél, hogy Izrael nyilvánosan felszínre hozhatja a Frigyládát. Hogyan tovább? Múzeumot építenek neki?
–  A Frigyláda a legnagyobb értékű tárgy, amit valaha is ember készített. Nem véletlen, hogy Salamon király olyan kamrát építtetett számára a föld alatt, ami a templomi Szentek Szentjének a pontos mása volt: ugyanolyan méretű, a falai pedig arannyal bevonva mindenfelől. Csak ilyen helyen van biztonságban a Frigyláda, bárhol másutt veszélybe sodorná az embereket, és maga a szent tárgy is veszélyben lenne.
Honnan tudta Salamon, hogy rejtekhelyet kell készíteni?
–  Amikor megkapta apjától a Templom terveit, ez is szerepelt benne. Nátán és Gád próféták biztosították, hogy a föld alatti kamra megfelelő módon elkészüljön. Mintegy 25 évvel Nabukodonozor ostroma előtt, Jósiás király idejében a Frigyládát a Szentek Szentjéből le­eresztették az előkészített föld alatti terembe, ami annak pontos mása volt. Ez a rejtekhely biztosította azt, hogy amikor felépült a Második Templom, a Frigyláda és az azt körülvevő Sekhina ott volt a szentek szentjében, bár az üres volt. Szerintem ez ad magyarázatot arra is, hogy miért nem találták meg a múltban azok, akik keresték a ládát. Ők ugyanis magát a tárgyat akarták megtalálni, egy föld alatti alagútban vagy kamrában, holott a Frigyládát egy arannyal borított falú terem rejti, amibe nem vezet bejárat, csak felülről. Salamon még arról is gondoskodhatott, hogy ezt a bejáratot valamilyen „kód” védje. Vannak rabbik, akik a 24. zsoltár szavaiból („Ti kapuk, emeljétek fel fejeiteket, és emelkedjetek fel, ti örökkévaló ajtók”) arra gondoltak, hogy bizonyos meghatározott igéket kellett kimondani a főpapnak ahhoz, hogy beléphessen a Szentek Szentjébe. Ha úgy tetszik, ez egyfajta „hangaktiválással” működött.
Ha nem is tudjuk, hogy milyen technológiával rendelkezett Salamon király, azt sejthetjük, hogy a mai izraeli csúcstechnológiát is bevethették a kincsek megkeresésére. Ma, amikor a műholdak néhány tíz centiméteres pontossággal látnak bármit a földön, vajon gondot jelenthet az, hogy bemérjenek egy – az Ön állítása szerint legalább 10-szer 10 méteres,  fémmel burkolt – föld alatti termet?
– El tudja képzelni azt, hogy fémdetektorokkal valaki felmegy a hegy tetejére, és elkezd méricskélni? Itt nem lenne elég egy kézi csipogó, hiszen legalább harminc méteres mélységbe kell „lelátni”, amihez hatalmas berendezés kellene. Ráadásul a Templom-hegy legalább négy különböző rétegből áll a sziklatalapzat felett, és az alagutak mellett óriási föld alatti ciszternák is találhatók benne, amelyeket részben elárasztott a víz. De a viccet félretéve, két évvel ezelőtt egy kanadai és amerikai egyetemi kutatókból álló csoport a Nyugati fal alagútban hangradarméréseket végzett. Egy tengeri szonárhoz hasonló berendezéssel megállapították, hogy mélyen a hegy alatt egy körülbelül huszonöt méteres terem található abban az irányban, ahol korábban mi a Szentek Szentjének eredeti helyét beazonosítottuk a felszínen. A hajdani Templom ugyanis nem a mai Szikladóm helyén állt, hanem attól délre, az al-Aksza mecset irányában, a Nyugati falhoz közelebb. A műszerek ezen a helyen jelezték a mélyben a termet, de erről most még nem mondhatok többet.
De ha Önök ennyi mindent tudnak, akkor a hatóságok nyilván még pontosabb információkkal rendelkeznek, nem?
–  Úgy gondolom, hogy az izraeli kormány mindent tud, és igyekszik gondoskodni arról, hogy senki ne próbálja meg önhatalmúlag felkutatni a Frigyládát, hiszen ki kockáztatná meg a harmadik világháborút egy régészeti leletért, még ha ilyen jelentőségű is? Alighanem úgy védik, mintha egy atomreaktor lenne, ami talán nem is áll olyan távol a valóságtól, hiszen olvashattuk a Bibliában, milyen ereje volt a ládának: városfalakat döntött le, és hadseregeket futamított meg. Sőt, továbbmegyek: szerintem az arabok is tisztában vannak ezzel, de tisztelettel vegyes félelemmel vannak a Frigyláda iránt, ezért – bár elvileg ők is megpróbálhatnák elérni – mégsem háborgatják. Vagy, legalábbis nem tudok róla. Inkább igyekeznek eltüntetni a nyomokat. Április végén a Sziklamecset alatt, egy föld alatti teremben keresztesek korából származó mozaikpadlót találtak, amelyet a muszlim hatóság emberei azonnal vastag padlószőnyeggel borítottak le, állítólag azért, mert attól tartottak, hogy a templomos lovagok a mozaikon olyan rejtjeleket hagytak, amelyek elvezethetnek a kincsekhez. De hiszek abban, hogy eljön az idő, amikor a politikai agitáció és paranoia megszűnik, és az emberek megfelelő hozzállással fognak tekinteni ezekre a szent tárgyakra.
Addig mire számít, megmarad a mai status quo?
–  Ha lassan is, ez már most változóban van. 1967 után évtizedekig a zsidók számára tiltott helynek nyilvánították a hegyet. Elindult azonban egy mozgalom – és ezt egyre többen támogatják Izraelben –, hogy törvény biztosítsa a zsidók számára a hozzáférést a hegyhez. Ezt az igényt a legfelsőbb bíróság megerősítette, így szinte naponta járnak fel vallásos zsidók a Templom-hegyre, erős rendőri kíséret mellett.
Igen, egy ilyen jelenetnek mi is szemtanúi voltunk. Az egész hegy hangzavarban tört ki, amikor megjelent egy kipás házaspár, két kisgyerekkel. Pedig a rendőrök csak a hegy szélén vezették körbe őket.
– A Hamasz fizeti azokat a muszlim asszonyokat, akik tucatjával állnak a Templom-hegy bejáratánál és a hegy különböző pontjain, hogy azonnal kiabálni és lökdösődni kezdjenek, amikor zsidók jelennek meg.
Európai támogatással működő civil szervezetek is próbálják kitiltatni újra a zsidókat a hegyről, a folyamatok azonban mégis ebbe az irányba tartanak. Nemrég két olyan amerikai politikussal – Ted Cruzzal és Mike Huckabee-val – jártam fenn a Templom-hegyen, akik az elnökválasztáson is indulnak. A saját szemükkel láthatták, milyen jelenetek zajlanak ott, és milyen képtelen helyzet, hogy a zsidók a saját államukban, a legszentebb helyükön ilyen atrocitásoknak vannak kitéve. Ez nem maradhat így, de türelemmel kell lennünk, amíg eljön az idő, hogy rejtőzködés nélkül, szabadon imádkozhatunk azon a helyen, amelyet Isten mutatott az őseinknek.

Forrás: Hetek – Morvay Péter

No Comments Yet

Vélemény, hozzászólás?